Főoldal

"Mérnököt a mérnöktől"

A Schönherz Bázis összeköti az állást kereső és állást kínáló mérnököket.

CV küldés

Küldj önéletrajzot! Gyorsan, egyszerűen.
Megjegyzésbe írd be a pozíció nevét.
CV küldés

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Hírek

Jóslatok a programozás jövőjéről – 2. rész
Jóslatok a programozás jövőjéről – 2. rész

Az életben az egyetlen állandó a változás. Az idő múlásával mindenki és minden változik, ez alól pedig az IT szektor sem kivétel. Lássuk, hogy merre mozdul el manapság a világ a programozókat illetően és merjünk merész kijelentéseket levonni ezekből!


(A cikk első részét itt találod)


A gépi tanulás válik majd az új szabványmegoldássá


Amikor az egyetemisták felveszik az adatstruktúrák elnevezésű kurzust, megtanulhatják, milyen volt az élet akkor, amikor még a nagyszüleik írták a kódokat, és nem támaszkodhattak az adatbázis rétegre. El kellett tárolni, szortírozni, majd egyesíteni az adatokkal teli táblázatokat, és ehhez nem nyújtott segítség az Oracle, a MySQL vagy a MongoDB.


A gépi tanulásos algoritmusok néhány rövid éven belül képesek lehetnek áthidalni ezt a szakadékot. Jelenleg a programozóknak és az adattudósoknak a saját kódjuk nagyját meg kell írniuk ahhoz, hogy elvégezhessenek komplex elemzéseket. Hamarosan az olyan nyelvek, mint az R, valamint a legokosabb üzleti információszerző eszközök már nem számítanak majd különlegességnek, hanem megszokottá válnak a szoftveres adatvermek között. Jelenleg még csupán négy vagy öt különleges dián szerepelnek egy-egy PowerPoint-előadáson, hamarosan azonban csupán egy kis téglalap lesz az architektúrában, amit mindenki természetesnek fog venni.


Ez persze nem egyik napról a másik fog bekövetkezni, és a megvalósulás konkrétumai sem teljesen tiszták még, az azonban bizonyos, hogy egyre több üzleti terv függ attól, hogy a gépi tanulásos algoritmusok képesek-e megtalálni a legjobb megoldást.


A PC-k további háttérbe szorulásával az UI-tervezés egyre összetettebbé válik



Napról napra úgy fest, egyre kevesebb ok adódik arra, hogy valaki PC-t használjon. Az okostelefonok, a konzolok és a tabletek feltűnésével úgy tűnik, hogy csak az irodai dolgozók, illetve azok a diákok ragaszkodnak a PC-khez, akiknek beadandót kell írniuk.


Ez nagy kihívás lehet a programozók számára. Régebben az ember könnyen gondolhatta, hogy a szoftverek vagy a weboldalak felhasználóinak volt billentyűzete és egere. Manapság sok felhasználónak egyik nincs. Az okostelefon-felhasználók az olyan üvegfelületet nyomkodnak, amin alig fér el 26 betű. A konzolosok pedig nyilakkal navigálnak egy távirányítón.


A weboldaltervezés így egyre nehezebbé válik, ugyanis az érintéssel történő kiválasztás egy kicsit más, mint a kattintással történő kiválasztás. Az érintőkijelzők világában a felhasználók nem olyan precízek, valamint a kijelzők méretében is nagy eltérések adódnak. Nem könnyű mindent megfelelően összehozni, és a helyzet e tekintetben várhatóan csak még rosszabb lesz.


A nyitottság vége


A PC-k elmúlása nem csupán egy bizonyos forma lassú halálát jelenti, hanem egy különösen nyitott és befogadó piac haldoklását is. A PC halála a lehetőségek bezárulását jelenti.


Az első PC-k megjelenésekor a programozók megtervezhették a kódot, felmásolhatták azt lemezekre, becsomagolhatták a lemezeket, majd eladhatták őket világszerte. Nem volt köztesember, nem volt, aki központilag kontrolláljon és megkérdezze, hogy mit szabad?


A konzolok ezzel szemben nagyon is zártak, óriási tőkebefektetés nélkül senki sem képes betörni a piacra. Az alkalmazásboltok egy kicsit nyitottabbak, de még kerítéssel körülvett kertnek számítanak, amelyek korlátozzák, mit tehetünk meg és mit nem. Termeszeseten még mindig van kereslet az olyan programozókra, akik mindent elvégeznek, azonban ha bárki hibát vét, könnyen félreállítják. (Valahogy mindig késleltetik az applikációinkat, miközben a malware pedig átcsusszan a szűrőjükön. Kösd össze a pontokat!)


Ez a megkülönböztetés fontos a nyílt forráskód esetén. Már nem arról van szó, hogy bő nadrágban floppy-kat árulunk. Kezdjük elveszíteni a kód megosztásának képességet, mivel mi magunk is kezdjük elveszíteni a kód összeállításának és futtatásának képességét. A PC-k vége nagyban hozzájárul a nyitottság végének eljöveteléhez is. Azok az emberek, akik most ezt olvassák, valószínűleg egy rendes számítógéppel rendelkeznek, képesek kódot összeállítani és futtatni, azonban ez változóban van.


Egyre kevesebb embernek van lehetősége kódot írni és megosztani azt. Annyit beszélünk arról, hogy meg kell tanítani a következő generációt programozni, ellenben egyre kevesebb gyakorlati módszer adódik a nyílt kódok értékesítésére.


Kezdjünk hozzászokni az önvezető járművekhez!




És nemcsak az autókhoz! Egyesek önvezető repülőgépeket szeretnének, amelyek az utak kötöttségei nélkül közlekedhetnek. Mások a kis súlyú autonóm gördeszkákban látják az utazás jövőjét. És ha valami mozog, minden bizonnyal lesznek olyan hekkerek, akik szeretnék eltéríteni a járművet eredeti útjáról.


A programozó nem azt fogják megszabni, mit látnak az emberek a képernyőkön, hanem azt fogják irányítani, hogy merre mennek az emberek, és hogyan lépnek kapcsolatba a világgal. E szerint az elképzelés szerint az egyén csak a kirakós egy apró része, ugyanis az összes tárgyunk autonóm módon fog közlekedni.

Elképzelhető, hogy ha megéhezel, és egy híres belvárosi séf főztjére vágysz vacsorára, egy fűtött dobozzal felszerelt önvezető gördeszka hozza majd házhoz az ételt. Ha le szeretnéd nyíratni a füvedet, egy autonóm fűnyíró fogja elvégezni a munkát.


A programozók felhasználhatják majd az összes olyan ötletüket, amelyeket az első internetforradalom óta meg szerettek volna valósítani. Ha úgy gondolod, nehezen viseled a felugró ablakos hirdetéseket az interneten, bele se gondolj, milyen lesz az, ha a programozókat azért fizetik, hogy pont úgy tereljék el az önvezető görkoridat, hogy egy nemrég nyitott étterem szellőzőnyílásai előtt suhanj el. Na, éhes vagy már?


A törvény új korlátokba ütközik majd


Még meg sem száradt a tinta az amerikai alkotmány első tíz módosításán, és máris megindultak a viták arról, milyen körülményeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy az alkotmánymódosítás által felvetett igazoltatás során fellépő szigorítások ismét kikerülhetők legyenek. Most – 200 évvel később – még mindig nem született megállapodás ennek részleteiről.


A technológia változások új utakat nyitnak a törvény számára. Néhány éve az amerikai legfelsőbb bíróság kimondta, hogy a járművek követésére szolgáló technológia alkalmazásához bírósági végzés szükséges. Azonban ez csak akkor van így, ha a rendőrség nyomkövetőt helyez el az autón. Igazából senki sem tudja, milyen szabályok alkalmazandók akkor, ha valaki a Waze, a Google Maps vagy a pozíciónkat tároló sok száz egyéb applikáció nyomkövetési adatait tárja a bíróság elé.



És mi a helyzet az eszköz működésére történő befolyásgyakorlással? Az egy dolog, hogy le lehet tölteni adatokat, azonban félelmetesen csábító dolog ezen adatok megváltoztatása is. Vajon tisztességes az, ha a rendőrség (vagy magánszemély) meghamisítja ezeket a dokumentumokat, fejléceket, biteket? Számít az, hogy a célpontok valóban terroristák-e vagy csak olyan egyszerű emberek, akik túl sokáig parkoltak a megállni tilos zónában?


Ez csupán néhány a számos nagy kérdés közül, amelyre a szoftverfejlesztőknek választ kell szolgáltatniuk. Már a kód megírása előtt számításba kell venni a személyes adatvédelem kérdéseit, illetve a törvényszerűségeit. Amennyiben ezt figyelmen kívül hagyjuk, nagy esély van rá, hogy a vállalatoknak később óriási kellemetlenségekkel kell szembenézniük.


Ezen felül: maga a kód is egyfajta törvény. A programozók meghatározzák, mit tehet és mit nem tehet a szoftver. Amikor a programozók kódolnak, valójában meghatározzák a világ egy kis szegletének a szabadságát és korlátait.


A tárolók uralkodóvá válnak


Elméletileg nem lenne szükség tárolókra: a futtatható állománynak egyszerűen futnia kellene, az operációs rendszernek pedig úgy kellene kezelnie az engedélyeket és az ütemezést, hogy a futtatható állományok fennakadás nélkül futhassanak. Sajnos ez az álom soha nem látott mértékben foszlik széjjel, ugyanis egyre kevesebb futtatható állomány áll magában. Sokukhoz különböző verziójú eljáráskönyvtárak vagy más különlegesség szükséges. Még a „futtasd bárhol” jellegű technológiák, mint például a Java, is bajba kerülnek, mivel a virtuális gépnek olyan sok különböző verziója van.


A jó virtuális gépek képesek ezt megoldani, azonban meglehetősen terebélyesek. A tárolók kicsik és könnyűek. Használatuk egyszerű és emiatt lehetetlen nem imádni őket. Emiatt egyre több tárolót láthatunk majd minden vállalati szinten.


(Forrás)


***

Ha Te is kreatív, kihívásokkal teli mérnök állást keresel minõségi munkáltatónál, jó helyen jársz, mert a Schönherz Bázis épp azért jött létre, hogy Neked segítsen.
Gyere, nézz szét aktuális állásaink között!