Főoldal

"Mérnököt a mérnöktől"

A Schönherz Bázis összeköti az állást kereső és állást kínáló mérnököket.

CV küldés

Küldj önéletrajzot! Gyorsan, egyszerűen.
Megjegyzésbe írd be a pozíció nevét.
CV küldés

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Hírek

Az újrahasznosítás nem megoldás az e-hulladék krízisre
Az újrahasznosítás nem megoldás az e-hulladék krízisre

Az emberek jól érzik magukat az újrahasznosítástól, talán még inkább, ha elektronikai cikkekről van szó. Ha eszedbe jut elvinni a számítógépedet vagy okostelefonodat egy újrahasznosító pontra, az már önmagában teljesítmények számít.

De míg az elektronikai cikkek újrahasznosítása nem rossz – a jelenlegi e-hulladék probléma csodaszereként kezelni ezt annál inkább. Sajnos ennek ellenére legtöbbször így tekintünk rá – és a vállalatok örömmel követik a trendet, hogy „zöldebbnek” tűnjenek.

A szóban forgó eset: Apple. 2016-ban hatalmas felhajtás övezte a Liam nevű robot bemutatását, mely képes csupán 11 másodperc leforgása alatt teljesen szétszerelni egy iPhone készüléket, így egy év alatt 1.2 millió egységet tesz újrahasznosíthatóvá. Ez lenyűgözőnek hangzik, egészen addig, amíg számításba nem vesszük, hogy összesen 231 millió új iPhone-t adtak el az azelőtti évben.

Az Apple környezetvédelmi elkötelezettségének büszke szimbóluma (és azóta egy hatékonyabb, a 2018-as Föld Napján bemutatott Daisy nevű változatra fejlesztve), Liam valójában tökéletes szimbóluma a high-tech területén végzett újrahasznosításnak: egy csepp zöld víz egy óceánnyi szennyezésben; nemes tett, de nagyrészt hatástalan.

Akár szándékos, akár nem, az elektronikai iparban véghez vitt újrahasznosítást körülvevő hype hihetetlenül félrevezető. A valóságban ez alig kapargatja meg a növekvő e-hulladék krízis felületét. Jelenleg vesztésre állunk az elektronikai berendezéseink által hagyott környezeti hatás csökkentéséért vívott harcban.


A történet számokban

Egy friss UN jelentés szerint az USA körülbelül 6.3 millió tonnányi, vagyis a világ elektronikai hulladékának 14%-át termeli. Világszerte majdnem 45 millió tonnányi elektronikai eszközt dobtak ki 2016-ban. Ennek a megdöbbentő mennyiségű szemétnek csupán a 20%-át hasznosították újra valamilyen formában. A fennmaradó 80% eljutott egy környezetszennyezőbb helyre, a hulladéklerakóba.

Az Egyesült Államokban az újrahasznosítás aránya közelít a 25%-hoz. Amit viszont a legtöbben nem tudnak, hogy sok „újrahasznosító” cég igazából csak külföldre szállítja az e-hulladék nagy részét, ahol az újrahasznosítás helyett kinyerik belőlük a használható részeket és érceket. Ez nem hangzik annyira szörnyűnek, kivéve, hogy ennek hatalmas költsége van a helyi populációkra nézve. A használt módszerek majdnem mindig helytelenek – néhány helyen például az áramkörök salétromsavba és sósavba mártásával nyerik vissza az aranyat, mellyel megmérgezik a vizeket, és ezután amit nem használtak fel, azt szintén helytelenül a földbe borítják. A felelős újrahasznosítás aránya jelenleg világszerte 15.5%-os mélységben hever.


A tömeges fogyasztás és a tervezett elavulás felülmúlja az újrahasznosítás irányába tett erőfeszítéseket

Természetesen mondhatjuk, hogy itt az idő megtöbbszörözni az erőfeszítéseinket. Azonban az e-hulladék mennyiségével (mely minden évben 4%-os ütemben nő!) lehetetlen megbirkózni. Az UN jelentés rámutat, hogy míg az újrahasznosításra való összpontosítás megnövekedett a múltbélihez képest, az eszközök visszanyerésére tett erőfeszítések nem tudnak lépést tartani a tömeges fogyasztási arányokkal az új készülékek felé.

A problémát a készülékek rövid életciklusa is súlyosbítja; a gyártók nyaktörő sebességgel hozzák ki az új modelleket a lelkes fogyasztóknak. A jelentés megjegyzi, hogy egy átlagos okostelefont csupán két évig használnak, mielőtt lecserélik.


A probléma szíve: a túlfogyasztás 

A begyűjtő és visszanyerő folyamatok velejáró határain túl nem szabad elfelejtenünk, hogy az újrahasznosítás elsősorban eltávolítja az eszközt a körforgásból, így implicit ösztönzi az újak készítését és vásárlását. Az Apple a környezetvédelmi felelősségről szóló beszámolójában elismeri, hogy az elektronikájuk ökológiai lábnyomának 77%-át a gyártás teszi ki, a tényleges használat 17%-val szemben. Egy eszköz lecserélésének környezeti hatása tehát jelentős marad, még akkor is, ha utána újrahasznosítják.

Ezért nem szabadna az újrahasznosítást egy szennyező modell miatti lelkiismeretfurdalás csillapítására használni. Mert bár hasznos, sürgősen fel kellene ismerni a határait, és megkeresni a probléma gyökerét, hogy hatékonyabb megközelítéseket tudjunk kifejleszteni.

A probléma szívében pedig a technológiai szektor áll, akiknek a profitja a tervezett elavuláson alapszik. Amíg az ipar nem talál módot rá, hogy a jelenlegi, szükségtelen mértékű eszközkibocsátás nélkül fenntartsa magát, addig minden eco-design folyamat, újrahasznosító program és Liam-féle találmány legjobb esetben is csak szimbolikus, legrosszabb esetben pedig bűvészmutatvány marad.

Csökkentés és újrafelhasználás (okkal vannak az újrahasznosítás előtt)

Csak a körforgásban jelenlévő eszközök életciklusának növelésével – karbantartás, felújítás vagy újrafelhasználás valamilyen formájában – csökkenthetjük jelentősen a környezeti hatásukat. A javítás könnyítéséért folytatott harc – melyet a repair.org, és a hozzá hasonló szervezetek vezetnek -, a Fairphone-féle innovációk kifejlesztése, vagy felújított eszközök vásárlása új helyett mind-mind fontos részei a kirakósnak.

Nem az újrahasznosításba kell fektetni a reményeinket. Ahhoz, hogy igazán fenntartható befolyással legyünk az e-hulladék krízisre, kevesebbet kell termelni, hogy kevesebbet szennyezzünk. És erre egy olyan módot kell találnunk, hogy ne kelljen feláldoznunk a jelenlegi életszínvonalunkat. Az eszközök élettartamának növelése, nem hulladéklerakóba dobása és akár másodjára vagy harmadjára való megjavítása tűnik a leggyakorlatiasabb és legészszerűbb megoldásnak.


(Forrás


***

Ha Te is kreatív, kihívásokkal teli mérnök állást keresel minõségi munkáltatónál, jó helyen jársz, mert a Schönherz Bázis épp azért jött létre, hogy Neked segítsen.
Gyere, nézz szét aktuális állásaink között!